Az Eximbank körüli vizsgálat új szintre lépett, miután Kapitány István minisztériumi feljelentései nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) büntetőeljárást indított, és augusztus 31-én több ezer oldalnyi dokumentumot foglaltak le bizonyítékként. A jelek szerint ezúttal nem csupán egy újabb belső átvilágítási anyag kerül porfogó fiókba.
Fontos megjegyezni, hogy nem volt látványos akció az Eximbank székházában. A nyomozók a minisztériumtól vették át azokat a dokumentumokat, amelyeket a belső vizsgálat során gyűjtöttek össze. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat eljárást. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi elemzések már nem maradtak csupán a politikai szférában, hanem hivatalosan is a hatóságok elé kerültek.
A nyomozás megindítása önmagában nem jelenti senki bűnösségének megállapítását. A hatóság feladata tisztázni, történt-e bűncselekmény, kik hoztak döntéseket és hagyták jóvá azokat, valamint keletkezett-e büntetőjogi szempontból értékelhető vagyoni hátrány.
Négy jelentős ügy került a vizsgálat alá. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium júliusban tett feljelentéseket az Eximbank átvilágítása után, amelyek során Magyar Péter miniszterelnök négy kiemelt esetet ismertetett. A kormány szerint ezekben olyan körülmények merültek fel, amelyek a büntetőhatóság kivizsgálását indokolják.
Az első ügy egy 59 milliárd forintos finanszírozáshoz kapcsolódik, amely a Sofitel szállodát és egy Tiborcz István érdekeltségi köréhez közel álló céget érint. A korábbi tájékoztatások szerint az Eximbank mindössze két nap alatt döntött az ügylet finanszírozásáról, állítólag a saját belső szabályait is figyelmen kívül hagyva. Bár a gyors döntés önmagában nem bűncselekmény, ha a bank belső ellenőrzési rendszereit megkerülték, és ebből vagyoni hátrány keletkezett, annak lehet büntetőjogi következménye, amit a nyomozóknak dokumentumról dokumentumra kell ellenőrizniük.
A második feljelentés egy 126 milliárd forintos afrikai infrastruktúra-projektre vonatkozik, amely a Duna Aszfalt részvételével valósult volna meg Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között. Magyar Péter korábban aggályokat fogalmazott meg a magyar állam jelentős kockázatvállalásával kapcsolatban.
A harmadik vizsgált ügy a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasúti projektje, amelyhez az egyiptomi állami vasút 176 milliárd forintos állami hitelt kapott. A nemzetközi szerződések, a vasúti járműgyártás és az állami hitelkockázatot érintő ügyben kulcsfontosságúvá válik a rossz üzleti döntések és a büntetőjogi felelősség szétválasztása.
A negyedik feljelentés egy egymilliárd eurós, szabadon felhasználható hitelhez kapcsolódik Észak-Macedóniával szemben. Az NNI feladata ebben az esetben sem a politikai helyesség megítélése, hanem annak vizsgálata, történt-e hivatali visszaélés, hűtlen kezelés vagy más jogsértés.
Több ezer oldalnyi dokumentum tárhatja fel az eseményeket. Az augusztus 31-i lefoglalás jelentős fordulat, hiszen innentől már nem csupán politikai nyilatkozatokról van szó. A rendőrség által átvett dokumentumok – döntések, előterjesztések, hitelanyagok, kockázatelemzések – segíthetnek rekonstruálni a kifogásolt ügyletek születését, a résztvevők körét, a szakmai véleményeket és a végső jóváhagyásokat.
Az ilyen eljárásokban kulcsfontosságú a döntési lánc felderítése: ki készítette elő a finanszírozást, milyen kockázatokra figyelmeztettek, ki írta alá az előterjesztéseket, és milyen információk álltak a döntéshozók rendelkezésére. Ezen folyamatok pontos visszakövetése tisztázhatja az egyes szereplők felelősségét. Amennyiben a dokumentumok igazolják a döntések jogszerűségét és szakmai megalapozottságát, azzal is jelentősége lesz.
A több ezer oldalnyi irat lefoglalása tényleges nyomozati cselekmény, amelynek során a dokumentumokat rendszerezni, összehasonlítani és értékelni kell. Szükség esetén tanúvallomásokkal, pénzügyi adatokkal és további bizonyítékokkal egészíthetik ki az anyagot.
Kapitány István átvilágítása most érkezett el egy kritikus ponthoz. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a kormányváltás után indított átfogó vizsgálatot az Eximbanknál, amely érintette a pénzintézet korábbi működését és nagy összegű ügyletek feltételeit.
Az ilyen átvilágítások súlya akkor válik igazán nyilvánvalóvá, amikor komoly problémákra derül fény. A négy feljelentés, az NNI büntetőeljárása és a minisztérium által gyűjtött dokumentumok jelentős részének lefoglalása jól mutatja ezt. Az NNI jelenleg bizonyítékokat gyűjt és vizsgál, a hivatali visszaélés és hűtlen kezelés pedig az eljárás alapját képező gyanú, nem jogerős bírósági megállapítás.
Politikai szempontból a fejlemény komoly eredmény Kapitány Istvánnak, hiszen minisztériumának vizsgálata négy feljelentéshez, rendőrségi nyomozáshoz és iratfoglaláshoz vezetett. Ez még nem ítélet, de jóval több egy egyszerű kommunikációs bejelentésnél.
Az ügy egyben a Tisza-kormány elszámoltatási ígéretének is próbája. A kormány korábban megígérte, hogy a múltbeli gyanús közpénzügyeket nem csupán nyilvánosságra hozza, hanem átadja az illetékes hatóságoknak. Az Eximbank ügye most ténylegesen ebbe a szakaszba lépett.
Az igazi eredmény azonban nem a lefoglalt iratok mennyisége lesz, hanem az, hogy az iratok alapján felépíthető-e bizonyítható ügy, azonosítható-e konkrét vagyoni hátrány, és megállapítható-e személyes felelősség.
Kapitány István bejelentése után tehát valóban történt kézzelfogható lépés: megindult a büntetőeljárás, és elkezdődött a bizonyítékok lefoglalása. A jövő szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy mi rejtőzik a több ezer oldalnyi iratban, mert végső soron nem a politikai kijelentések, hanem ezek a dokumentumok döntik majd el, meddig jut az Eximbank ügye.