Valóságos aranylázat hozott a fővárosi éjszakába az ötvenforintos palackvisszaváltási rendszer. Budapest belvárosában komoly harc folyik az eldobott dobozokért és üvegekért, a legjövedelmezőbb környékeket pedig már sajátos szabályok alapján fel is osztották egymás között a rendszeresen visszatérő gyűjtők.
A szállodáktól a Jókai térig: óriási a szórás a bevételekben
A szakmában szerzett bevételek meglehetősen széles skálán mozognak, amiről a Házon kívül stábjának meséltek az érintettek. Akadnak, akiknek a napi háromezer forintért is keményen meg kell küzdeniük, míg mások ennek a többszörösét szerzik meg. Egy fiatal nő elmondása szerint egyetlen sikerültebb éjszaka alatt akár 70 ezer forintot is össze tudott gyűjteni, de egy másik éjszakai gyűjtő is úgy nyilatkozott, hogy a napi 20 ezer forintos bevétel nála a belépő szintet jelenti.
A vadászterületek közül a szórakozóhelyek, hotelek és kiadható apartmanok környéke számít a prémium kategóriának. A vasárnap esti órák kiemelten sűrűnek számítanak, mivel a társasházak ekkor készítik ki a hulladékot az utcára. A megtöltött zsákokra azonban árgus szemekkel kell vigyázni, mert a versenytársak pillanatok alatt lecsapnak az őrizetlenül hagyott zsákmányra.
Az éjszakai gyűjtők egyik fő bázisává a Jókai tér vált. Egy vidékiről felköltözött férfi kifejezetten az új rendszer elindulása miatt tette át a székhelyét a fővárosba, és azóta teljes egészében ebből tartja fenn magát. Mint mondta, egyetlen nagyobb zsák tartalmáért 15 ezer forintot is kaphat, a jó napokon – még a legzordabb téli fagyokban is – pedig 30–40 ezer forintot hoz a konyhára az utcák járása.
Takarítás és rongálás: akcióban a KUKA kommandó
A helyzet Terézvárosban fordulatot vett, ahol egy éve járja a kerületet a heti három éjszakán át szolgálatban lévő „KUKA kommandó”. A járőrök fő feladata, hogy feltakarítsanak a kiborított hulladék után, és az átfésült kukák rendjének helyreállítására kérjék a gyűjtőket. Emellett összeszedik a bokrokba dobált üvegeket, kicserélik a megrongált edényeket, és ellenőrzik a közterületen fekvő embereket is. Bár tapasztalataik szerint valamelyest javult a fegyelem, a gyűjtők száma folyamatosan gyarapszik, és egyre többen érkeznek a vidéki településekről is a fővárosba.
Soproni Tamás, VI. kerületi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyreállítás és a szétvert kukák cseréje komoly összegeket emészt fel a kerület költségvetéséből, miközben a lakosság biztonságérzete is romlik. A városvezető hangsúlyozta: a palackozás sokaknak az egyetlen megélhetési forrást jelenti, ám ez nem helyettesítheti az állami szociális ellátórendszert. A polgármester emiatt levélben kérte a kormányt, hogy legalább január 1-jéig függesszék fel a rendszert, és a tapasztalatokat levonva alakítsák át a működést.
Nem mindenki az utcán vadászik
A megélhetésnek létezik egy szelídebb formája is. A riport bemutatott olyan Fülöp-szigeteki apartmantakarítókat, akik a vendégek által a szobákban hagyott göngyöleget gyűjtik össze szisztematikusan. Az így kapott összeget összedobják, és közösen vásárolnak belőle ennivalót.
A rendszert üzemeltető MOHU emlékeztetett, hogy a visszaváltási hálózat bevezetése uniós előírásoknak felel meg. Magyarországon az italcsomagolások csaknem 90 százaléka visszaválthatóvá vált, aminek köszönhetően naponta 10–15 millió darab doboz és üveg kerül vissza a körforgásba. A társaság jelezte: folyamatosan nyomon követik a folyamat társadalmi hatásait, és készek együttműködni a helyi önkormányzatokkal a hosszú távon fenntartható megoldások érdekében.